Manapság sok szó esik az országokat elválasztó határokról, de ezekből egészen extrémek is léteznek.
A csodálatos Iguazu vízesés például Argentínát és Brazíliát választja el egymástól.
Csehország és Németország határán elég jól látszik, hogy a két országban eltérő sikerrel vették fel a harcot a fákat pusztító fenyegetéssel.
Az Egyesült Államokat és Kanadát vonalzóval húzott nyílegyenes határ választja el több száz mérföldön át.
Míg Brazíliában engedélyezik az esőerdők irtását, és új ültetvények telepítését, a szomszédos Bolíviában védik a természet értékeit.
Baarle-Hertog és Baarle-Nassau két, gyakorlatilag egybeolvadó holland és belga település, ahol cikkcakkban halad a határvonal. Meglehet, hogy az esti híradót még Hollandiában nézi meg a nappaliban valaki, de fürdőszobába már Belgiumban megy...
Ausztrália viszont egyetlen országgal sem határos a szárazföldön, kizárólag tengeri határai vannak.
Éles a kontraszt az Egyesült Államok és Mexikó határvonalán a két ország között.
Makaó jelenleg Kínához tartozik, az ország egyik különleges közigazgatású területe. Ám a két országban eltérő a közlekedés, és a határon így oldották meg a jobb- illetve baloldali közlekedésre átvezetést.
A mexikói és egyesült államokbeli Naco közötti határvonalat röplabdahálónak használják.
Haiti és a Dominikai Köztársaság Hispaniola szigetén osztozik. Ám a határvonal jó képet ad arról, hol működik eredményesbben a környezetvédelmi politika- a másik oldalon élők aztán elmondhatják, a szomszéd fűje tényleg zöldebb.
A két Korea határán farkasszemet néznek a két testvérnép katonái, míg a határon levő épületekbe mind a két országból ajtó nyílik.
Kanada és Egyesült Államok egyenes határvonala összetartozó várost is kettészel: a Haskell Free Library olvasótermének padlójára is fel van festve a két ország határa, az operaháznak van egy kanadai és egy amerikai címe is, pedig egy épületről beszélünk...
